Mit mér az xG?
A várható gólok (xG) minden lövéshez egy 0 és 1 közötti számot rendel: annak becsült valószínűségét, hogy egy ilyen helyzetből gól születik. A becslés jellemzően logisztikus regresszió vagy gradiensnövelt fa nagy lövésmintán; a változók a távolság, a szög, a testrész, az előzmény (beadás, kontra, pontrúgás) és a kapu előtti védők száma.
Egy tizenegyes xG-je 0,76 körül van, egy tizenhat méterről, szűk szögből leadott lövésé 0,05 alatti. A csapat mérkőzésenkénti xG-je a lövései xG-jének összege: a 2,1 – 0,7-es xG-mérleg azt jelenti, hogy a helyzetek alapján a hazai csapat várhatóan 2,1, a vendég 0,7 gólt szerzett volna.
Miért jobb a gólszámnál?
A gólszám egy mérkőzésen nagy szórású: egy kapufa, egy kipattanó vagy egy kiemelkedő kapusteljesítmény egyetlen gólt mozdít el, az eredményt mégis eldöntheti. Az xG minden helyzetet számol, nem csak azt, amelyik bement, ezért ugyanannyi mérkőzésből kisebb hibájú becslést ad a csapat valódi gólképességéről.
Ebből adódik a legfontosabb gyakorlati következmény: a gólszám és az xG közötti eltérés hosszú távon jellemzően csökken. Egy csapat, amely sorozatban jóval több gólt szerez, mint amennyi xG-t kialakít, nagy valószínűséggel visszarendeződik – ez a regresszió az átlag felé. A piac ezt nem mindig árazza azonnal.
Hogyan kerül a modellbe?
A gólmodellek központi mennyisége a csapat várható gólszáma, λ, a következő mérkőzésen. Ha a becslés csak a lőtt és kapott gólokra épül, a véletlen hullámzás is beleszól; az xG-vel stabilabb és gyorsabban reagál a csapat valódi formájára. A gyakorlatban a kettő súlyozott keveréke a legpontosabb – a súly maga is becslendő paraméter, amelyet mintán kívüli pontosság alapján kell megválasztani.
Korlátai
- Modellfüggő: az xG-t különböző szolgáltatók különböző változókkal számolják, ezért a számok eltérnek.
- Nem méri a befejezés minőségét: egy kiemelkedő csatár tartósan felülteljesítheti az xG-t – kis mintán viszont nehéz megkülönböztetni a képességet a szerencsétől; erre a zsugorítás ad elvi keretet.
- Nem lát mindent: a helyzet, amelyből nem lett lövés, nulla xG-t kap.
- Kis minta: néhány mérkőzés xG-je is zajos; idényes vagy legalább tízmérkőzéses átlag ad megbízható képet.
Mire használható a fogadásban?
Az xG önmagában nem tipp, hanem jobb bemenet egy valószínűség-becsléshez. A kérdés továbbra is az, hogy a becslésből számolt fair odds és a kínált szorzó között van-e érdemi különbség. Hogy egy modell jól becsül-e, azt a kalibráció méri – erről a Módszertan ír részletesen.
Összegzés
- Az xG a helyzetek gólvalószínűségének összege; kisebb szórású mérőszám, mint a gólszám.
- A gólszám és az xG eltérése hosszú távon jellemzően csökken (regresszió az átlag felé).
- A gólmodellekben az xG és a gólszám súlyozott keveréke a legpontosabb; a súlyt mintán kívül kell megválasztani.
- Az xG modellfüggő, és kis mintán is zajos.
Az xG beépítését a gólmodellekbe a Gólmodellek a labdarúgásban kötet mutatja be.
Kizárólag 18 év felettieknek. A sportfogadás kockázattal jár; a cikk tájékoztató jellegű, nem fogadási tanács. Ha a játék már nem szórakozás, segítséget a Felelős fogadás ingyenes kötete és a segítő szolgálatok adnak.