A feltétel
Legyen egy n kimenetelű piacon di az i-edik kimenetelre bárhol elérhető legjobb szorzó. Arbitrázs akkor és csak akkor létezik, ha
S = Σ 1/di < 1
Egyetlen irodán belül ez nem fordulhat elő, mert a szorzók árrést tartalmaznak, így S mindig 1 fölött van. Arbitrázs csak akkor jön létre, ha különböző helyek ugyanazt az eseményt eltérően árazzák, és az eltérés nagyobb a két árrés összegénél.
Tételosztás
Ha az összes tét T, az i-edik kimenetelre jutó tét
Ti = T · (1/di) / S
Így bármelyik kimenetel jön be, a kifizetés T / S, a hozam 1/S − 1. Ugyanezen az elven működik a dutching, csak ott a kimenetelek egy részhalmazára.
Számpélda. Az A kimenetel az egyik helyen 2,10, a B a másikon 2,05:
1/2,10 + 1/2,05 = 0,4762 + 0,4878 = 0,9640
10 000 Ft összesen:
- A-ra: 10 000 · 0,4762 / 0,9640 ≈ 4940 Ft → nyerés esetén 10 374 Ft
- B-re: 10 000 · 0,4878 / 0,9640 ≈ 5060 Ft → nyerés esetén 10 373 Ft
A kifizetés mindkét esetben ≈ 10 373 Ft, a hozam 1/0,964 − 1 ≈ 3,7%.
A TippmixPro és a vegas.hu között
Mindkét felületet a Szerencsejáték Zrt. üzemelteti, a kínálat és az árazás ezért jellemzően összehangolt. Ugyanarra az eseményre a két felület szorzói ritkán térnek el annyira, hogy S 1 alá essen – és ha mégis, az eltérés rendszerint percek alatt eltűnik. Valódi arbitrázs a gyakorlatban különböző szervezők árai között jön létre; Magyarországon fogadni kizárólag az engedéllyel rendelkező szervezőknél lehet.
Miért ritka és kockázatos?
A levezetés feltételezi, hogy minden tét egyszerre, a jegyzett áron, azonos elszámolási szabályok mellett teljesül. A gyakorlatban ezek a feltevések sérülnek:
- Végrehajtási kockázat: az árkülönbségek gyorsan záródnak; ha a második fogadás már rosszabb áron teljesül, egyoldalú, fedezetlen pozíció marad.
- Téthatárok: a kifizethető legnagyobb tét korlátozza, mekkora összeg mozgatható.
- Számlakorlátozás: a rendszeres arbitrázst az irodák felismerik, és a számlát korlátozhatják.
- Elszámolási eltérések: ha a két helyen eltérő szabály vonatkozik például egy félbeszakadt mérkőzésre vagy a hosszabbításra, a fedezet felborulhat.
- Kis hozam, nagy forgalom: a néhány százalékos különbség csak nagy, gyorsan forgatott tőkén ad érdemi összeget, a tranzakciós költségek pedig ebből is levonnak.
Arbitrázs és értékfogadás
Az arbitrázs az árak közötti eltérésből él, nem előrejelzésből: egyetlen valószínűség-becslést sem igényel. Az értékfogadás ezzel szemben a saját becslést veti össze egyetlen szorzóval, és csak sok fogadáson keresztül, a nagy számok törvénye révén érvényesül. Az előbbi kockázatmentesnek látszik, de a fenti végrehajtási korlátok miatt nem az; az utóbbi kockázatos, de nem függ attól, hogy két hely árai épp eltérnek-e.
Összegzés
- Arbitrázs akkor létezik, ha a legjobb szorzók reciprokösszege 1 alatt van: Σ 1/di < 1.
- A tét az implicit valószínűségek arányában osztandó el; a hozam 1/S − 1.
- Az összehangoltan árazott felületek között az arbitrázs ritka és rövid életű.
- A kockázat nem a matematikában, hanem a végrehajtásban van: árváltozás, téthatár, számlakorlátozás, elszámolási eltérés.
Az árkülönbségek, a piaci torzulások és a likviditás összefüggéseit a Piaci torzulások, likviditás és bankrollmenedzsment kötet tárgyalja.
Kizárólag 18 év felettieknek. A sportfogadás kockázattal jár; a cikk tájékoztató jellegű, nem fogadási tanács. Ha a játék már nem szórakozás, segítséget a Felelős fogadás ingyenes kötete és a segítő szolgálatok adnak.