Poisson-eloszlás a sportfogadásban – a gólok matematikája

A gólok ritka, közelítőleg független események egy rögzített időintervallumban – pontosan az a helyzet, amelyre a Poisson-eloszlás készült. Egy kidolgozott példán mutatjuk meg, mit ad a modell, és mely feltevései sérülnek a valóságban.

Megjelent: 2025. július 12. · Frissítve: 2026. november 15. · 4 perc olvasás

A modell és a feltevései

Ha egy csapat egy mérkőzésen λ várható gólt szerez, és a gólok egymástól függetlenül, állandó intenzitással esnek, a gólszám Poisson-eloszlású:

P(G = k) = λk · e−λ / k!

Az eloszlás egyetlen paramétere λ, amely egyben a várható érték és a variancia is. A gyakorlatban λ-t a támadóerő, az ellenfél védekezése és a pályaelőny szorzataként becsülik, rendszerint Poisson-regresszióval, maximum likelihood módszerrel, az elmúlt idények eredményeiből.

Kidolgozott példa

Legyen a hazai csapat várható gólszáma λh = 1,6, a vendégé λv = 1,1.

A gólok összege. Két független Poisson-változó összege Poisson-eloszlású, λ = 2,7 paraméterrel. Annak valószínűsége, hogy legfeljebb 2 gól esik:

e−2,7 · (1 + 2,7 + 2,7²/2) = 0,0672 · 7,345 ≈ 49,4%

A 2,5 gól feletti kimenetel valószínűsége tehát ≈ 50,6%, a fair szorzója ≈ 1,98.

Mindkét csapat szerez gólt. Egy csapat legalább egy góljának valószínűsége 1 − e−λ; a függetlenség miatt

(1 − e−1,6) · (1 − e−1,1) = 0,798 · 0,667 ≈ 53,2%

Végeredmény. A két eloszlás szorzatából minden pontos eredmény valószínűsége kiszámolható (1–0, 2–1, 0–0 …); ez a gólszámmátrix. Összegzéssel ebből adódik a győzelem, a döntetlen és a vereség valószínűsége, valamint bármely hendikep- és gólszámvonal ára.

Mely feltevések sérülnek?

  • Függetlenség az alacsony eredményeknél. A 0–0 és az 1–1 a valóságban gyakoribb, mint amit két független Poisson-változó adna. A Dixon–Coles-korrekció egyetlen paraméterrel igazítja a négy legalacsonyabb eredmény valószínűségét.
  • Függetlenség a két csapat között. A mérkőzés tempója mindkét gólszámot egyszerre mozgatja; ezt a kétváltozós Poisson-modell egy közös komponenssel írja le.
  • Variancia = várható érték. Egyes bajnokságokban a gólszám szórása ennél nagyobb; ilyenkor a negatív binomiális eloszlás pontosabb.
  • Állandó intenzitás. A gólintenzitás a mérkőzés során és az eredmény függvényében változik – ez az élő piacokon számít a legtöbbet.
  • A λ becslése. A modell csak annyit ér, amennyit a bemenete. A várható gólok (xG) és az időbeli súlyozás javítják a becslést.

Mire jó a fogadásban?

A modell árat ad. Ha a becsült valószínűség érdemben eltér a szorzóból számolt implicit valószínűségtől, az jelzés, nem bizonyíték. Hogy a becslés jó-e, azt csak mintán kívüli tesztelés és kalibráció mutatja meg – erről a Módszertan részletesen ír.

Összegzés

  • A Poisson-modell egyetlen paramétere a várható gólszám, λ; a variancia is λ.
  • Független gólszámoknál az összeg Poisson-eloszlású, a mindkét csapat szerez gólt valószínűsége (1 − e−λh)(1 − e−λv).
  • A gólszámmátrixból minden végeredmény-, hendikep- és gólszámpiac ára kiszámolható.
  • A sérülő feltevések – alacsony eredmények, összefüggés, túlszórás – ismert korrekciókkal kezelhetők.

A Poisson-, a Dixon–Coles- és az xG-alapú modelleket lépésről lépésre a Gólmodellek a labdarúgásban kötet építi fel.

Kizárólag 18 év felettieknek. A sportfogadás kockázattal jár; a cikk tájékoztató jellegű, nem fogadási tanács. Ha a játék már nem szórakozás, segítséget a Felelős fogadás ingyenes kötete és a segítő szolgálatok adnak.

← Vissza a blogra